Egyesületünk a Lakatos Demeter Egyesülettel együttműködve Csoma Gergely fotóművész, szobrász vezetésével tartott tanítótábort támogatta. Útibeszámolója az alábbiakban olvasható:

 „
2011. julius 21-én érkeztem meg Forrófalvára, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület megbízásából. Kiutazásomat és szállásomat a Fiatalok a Moldvai Csángókért Egyesület támogatta 50.000 forinttal.

Forrófalva 600 éves moldvai székely település, a magyar nyelvet már csak a középkorúak és az idősek beszélik. A tábori foglalkozások során 34 gyerekkel kerültem munkakapcsolatba. Ezek közül 4 gyerekkel lehetett gond nélkül magyarul kommunikálni, hárman már nagyon gyengén beszélték nyelvünket. Hat fiatal még értett valamit magyarul, a többi gyermek számára már ismeretlen volt nagyszüleik nyelve. Ilyen körülmények között tartottam meg a foglalkozásokat. Munkámat megkönnyítette, hogy bekapcsolódhattam Antal „Nyelu” János tevékenységébe.

Antal János 1956-ban született. Volt dolgozó a mezőgazdasági iparban, művezető tanár a helybeli iskolában, majd kulturház vezető, dolgozott biztosítási cégnél, volt vízszerelő munkás, jelenleg munkanélküli. Az általa 2009-ben alapított Forrófalvi Főnix Kulturális Egyesület / Asociatia Culturala Phoenix Faraoani / vezetője. 2006 óta foglalkozik faluja gyerekeivel, táncokat, guzsalyas énekeket, imádságokat tanít nekik.

A gyerekek életkora 7 és 14 év között mozog. Elmondható, hogy szívesen járnak a foglalkozásokra. Számos moldvai faluban és Magyarországon is képviselték már Forrófalvát. Antal János alkalmanként kapott csekély támogatást a klézsei Szeret-Klézsei Alapítványtól – Duma Andrástól. Gyakorlatilag társadalmi munkában dolgozik már 8 éve ellenséges közegben.

Célom volt az elrománosodó faluban a magyar nyelv játékos, élményszerű használatának megismertetése. Szinházat játszottunk. A magyar szentek életéből elevenítettem meg jeleneteket: Szent László harcát a kún vitézzel, Szent László megelevenedését Nagyváradon, amikor bronzszoborként védte meg hazáját. Harmadik történetünk főszereplője Szent Erzsébet volt.

A gyerekek örömmel dolgoztak az alapvető szinházi ismeretek hiányában is. Kicsi jelmezeket készítettek maguknak, kétélű kardot a „ magyarok”, görbe jatagánt a „pogányok” számára. Naponta 2-3 órát dolgoztunk együtt. Julius 27-én a falu fölötti erdőben kirándultunk-táncoltunk-játszottunk.

Julius 28-án délután 5 órakor 30 szülő illetve hozzátartozó jelenlétében mutatták be ismereteiket a gyermekek. Antal János kérésének megfelelően kétrészes előadást tartottunk. Népviseletben táncoltak-énekeltek előbb, majd kicsi szinpadi tért kialakítva előadtuk a magyar szentek történetét. Én mint piaci kikiáltó álltam a függöny előtt, elmeséltem a történeteket illetve irányítottam a játékot. Nagy sikerünk volt. Előadás után sokat beszélgettem a szülőkkel, amikor a magyar nyelv használatának fontosságáról is szólhattam.

Antal János felesége-Bori- „galuskákat” / apró moldvai töltött káposztákat főzött, azzal vendégelte meg a szülőket és gyermekeket is. Süteményként, különleges desszertként a Budapestről vitt mogyorókrémet kentük kenyérszeletekre, azt nagy örömmel ették a gyerekek.

Összefoglalva: julius 22-28 között közösségi, kulturális élményben részesültek a gyerekek a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, jóvoltából. Köszönet mind az Egyesület, mind az adományozó támogatásáért.!
„